Abonyi Lajos Múzeumi Alapítvány

2740 Abony, Vasút út 16. almalap@gmail.com
Híreink
Abonyi Lajos Múzeum
Vértes Múzeum
Bemutatkozó
Korábbi rendezvényeink
Rólunk írták
1%
Közhasznúsági jelentések
Megemlékezés
Információ, elérhetőség

BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció


Végzés közhasznú jogállás bírósági nyilvántartásból történt törléséről







Évezredek Útján - Régészeti kiállítás

2002 és 2006 között a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága négy fontos régészeti projektet végzett Albertirsa, Ceglédbercel, Cegléd és Abony területén. 2002. augusztus-szeptemberben a 4. főút 56 – 60,6 km közötti részletének négysávossá bővítése kapcsán Albertirsa és Ceglédbercel határában folytattunk ásatásokat. Albertirsa határában, az Albertirsa 4/1. lelőhelyen középső bronzkori település és szarmata árokrészletek kerültek elő. Ceglédbercel-Aranyhegyen pedig őskori és szarmata telepobjektumokat találtunk.
2003. május 28-2005. július 14. között az Abony várost északról elkerülő 4. főút 76,8 – 94,45 km közötti leendő új szakaszán történtek ásatások. Az útépítés beruházója a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság nevében eljáró Pest Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság volt, az építkezés kivitelezője a Vegyépszer Rt. A 4. főút Abonyt elkerülő szakaszának területén 17 lelőhelyen végeztünk megelőző feltárást, összesen 160 214 m² területen. További 20 lelőhelyen és 5 régészeti érdekű területen folyt próbafeltárás 21 756 m²-en. A feltárásokba bekapcsolódtak a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának szakemberei is.
Következő munkánk a 4. főút Cegléd-Abony közötti, 69,6 – 76,8 km szakaszának négysávossá bővítéséhez kapcsolódó régészeti feltárások voltak, 2005. április 4 – 2006. május 23. között. Az építkezés beruházója a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság volt, kivitelezője a Vegyépszer Rt és az Egri Útépítő Rt. 9 lelőhelyen dolgoztunk, összesen 86 497 m²-en végeztünk megelőzőz feltárást és 5568 m²-en próbafeltárást.
2005. őszén a Cegléd-Szolnok közötti vasútvonal korszerűsítéséhez, átépítéséhez kapcsolódó régészeti feltárásokat végeztük, az építkezés beruházója a MÁV Zrt. EU Program Igazgatósága volt. A vasútvonal ceglédi szakaszán honfoglaláskori és későközépkori településmaradványok, az Abony 75. lelőhelyen újkőkori település maradványai kerület elő. Megelőző feltárást közvetlenül Abony szélén, az Abony 8. lelőhelyen végeztünk, ahol 3100 m² területen újkőkori és rézkori települések maradványait tártuk fel.

Cegléd és Abony területén 2002-2006. között folyt ásatásokon az újkőkortól a középkorig, i.e. 5000-től i.sz. 1600-ig szinte minden korszakból kerültek elő régészeti maradványok, az egykori települések kisebb-nagyobb részletei, temetők, sírok. A 2002-2006. között végzett ásatások bebizonyították, hogy Cegléd és Abony földje 7000 éves, jelentős történelmi múlttal rendelkezik. A 7000 év során számos különböző nép, kultúra élt előttünk ezen a területen. Az újkőkori földművelőket rézkori, majd bronzkori pásztorok váltották fel, a vaskorban szkíták és kelták kisebb csoportjai éltek ezen a területen. Az időszámításunk utáni évszázadokban szarmata törzsek birtokolták a területet, akik szoros kapcsolatban álltak a szomszédos Római Birodalommal. A Római Birodalom összeomlása utáni századokból az avar törzsek kisebb telepeit találjuk, a honfoglaló magyarokat a Cegléd 4/7. lelőhely magányos sírja képviseli. Számos lelőhelyünk, és a Cegléd határában feltárt vaskohók maradványai tanúsítják, hogy Cegléd és Abony területén az Árpád-korban virágzó települések éltek. A Cegléd 4/14. lelőhely leletei azonban a tatárjárás szörnyű pusztításait is élethűen bemutatták. Az Abony 66. lelőhelyen feltárt karámrészlet a későközépkorban itt élő pásztornépek hagyatéka.
Cegléd és Abony területén 2002-2006. közötti feltárások nagyon fontos szakmai eredményeket hoztak. Olyan korszakokból is találtunk régészeti maradványokat, amelyek korábban vagy teljesen ismeretlenek voltak ezen a területen, vagy nagyon kevés információval rendelkeztünk róluk. Jelentős új eredményt képviselnek a 2002-2006. között feltárt újkőkori, rézkori lelőhelyek, a Cegléd 4/22. lelőhely korai vaskori teleprészlete, az Abony 65. lelőhelyen feltárt szkíta temető, a Cegléd határában feltárt Árpád-kori vaskohászat emlékei, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A Cegléd és Abony területén végzett régészeti feltárások azt is bebizonyították, hogy a terület az újkőkortól kezdve fontos határterület, a dunántúli és alföldi népek találkozásának fontos területe. Az újkőkorban, a rézkorban, és a bronzkor idején is eljutottak Cegléd és Abony területére a dunántúli kultúrák jellegzetes edényei. A későbbi korszakokban a Római Birodalom tárgyait találtuk meg az itt élő szarmata telepeken, a Cegléd 4/1. lelőhely Árpád-kori településén pedig ausztriai grafitos edénytöredékek kerültek elő.

2003. júliusában az abonyi, volt József Attila Nevelőotthon épületében kapott helyet az abonyi régészeti bázis, amely nemcsak a távol élő kollégák szállása volt, hanem a Cegléd és Abony térségében folyó régészeti munkák fontos központja is egyben. Az abonyi régészeti bázis volt a feltárt leletek ideiglenes raktára, a kerámialeletek tisztításának, restaurálásnak színhelye, de itt végeztük a leletek leltározását is, és itt kezdtük meg a leletek, lelőhelyek tudományos feldolgozását is.

Kiállításunk célja, hogy bemutassuk a feltárt régészeti korok egykori településein ért emberek mindennapi életét, szokásait, hitvilágát. Bízunk abban, hogy sikerül érzékeltetnünk az itt végzett munkák nagyságát a leletek tükrében, az Évezredek Útja, a 4. sz. főút fundamentuma alól.





Az Abonyi Lajos Múzeumi Alapítvány (ALMA) 2009 év májusában, az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) Műemléki és régészeti szakmai kollégium által kiírt pályázatán állagmegóvás címén a múzeum „külső falainak sómentesítésére, ideiglenes reversion-rendszer kiépítésére” nyert támogatást.

A munkák a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogerős építési engedélyével és a tulajdonos (Abony Város Önkormányzata) beleegyezésével kezdődtek meg.

A megkezdett munkák I. fázisa 2009. augusztus 11-től 2009. augusztus 14-ig tart.






Közelmúlt




Biatorbágy Város Képviselő-testülete nyilvános pályázatot írt ki a tulajdonában lévő országos műemléki védettség alatt álló Szily kastély rekonstrukciójára és hasznosítására.

A település és a környék fontos kulturális örökségét képező kastély értékteremtő műemléki felújítását az Önkormányzat kiemelt feladatának tartja. Az önkormányzat saját erőforrásból 2002-2006-ban teljes körűen feltárta a kastély történetét, melynek ismeretében elkészültek az épületegyüttes, az ingatlan hasznosítására, használatára vonatkozó szakértői javaslatok.
A település és a környék fontos kulturális örökségét képező kastély méltó felújítása az önkormányzat saját erejét meghaladja részben állami, vagy uniós pályázaton szándékozik megteremteni a szükséges fedezetet, de nem zárkózik el a magántőke bevonásának lehetőségétől sem, ugyanakkor a műemléki szempontok fenntartását kiemelten fontosnak tartja.
A pályázat célja a kastély újjáépítésében, hasznosításában együttműködő befektetői kör felkutatása. A konkrét elképzelések megismerése, ezen befektetések megvalósíthatóságának ütemezése, valamint a megvalósításhoz szükséges anyagi források bevonása, pénzügyi ütemterv készítése.

Bővebb információ:

Biatorbágy

honlapján olvasható




Kultúrális Örökség Napjai 2008

2008. szeptember 20-21. Abony

Meghívó

Kultúrális Örökség Napjai 2008. szeptember 20-21. Abonyi Lajos Múzeum,
Kazinczy-Beöthy-kúria






Galéria




Barokk kastélynapok Gödöllőn

Fotóalbum




A közelmúltban történt




Magyar Kézművesség – 2008
A reneszánsz korának kézműves hagyományai
június 21. – július 27.

Magyar Kézművesség – 2008 és a Reneszánsz korának kézműves hagyományai címmel kettős tematikájú kiállítást tekinthetnek meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Múzeumok Éjszakájától (június 21-étől) július 27-éig, ahol közel 200 kiállító között Kávainé Petz Anna kerámikus művész (az Abonyi Lajos Múzeumi Alapítvány Felügyelő Bizottságának Elnökasszonya) ezúttal gyönyörű és egyedi technikával készült kályhacsempéivel örvendeztette meg a látogatókat.

A múzeum immár harmadik alkalommal ad otthont a kézművesség nyári országos seregszemléjének, bemutatkozásának. A kiállításon A Magyar Kézművességért Alapítvány, az IPOSZ, a MOMKE és a BKIK Kézműipari Tagozata által kiírt országos pályázat szakértői zsűri által válogatott anyaga kerül a nagyközönség elé.





Az Abonyi Szemle nyomdai munkáinak befejezése után, a Kaleidoszkóp kiadó előtt. Szolnok 2007.10.02. Nagy Lajos (Kaleidoszkóp Kiadó, Györe Zsófia (Abonyi Lajos Múzeum), Kalácska Róbert (Abonyi Lajos Múzeumi Alapítvány) - Fotó:Pogány Gábor Benő




Az Abonyi Szemle Várostörténeti Folyóirat első száma:
Györe Pál - Út menti keresztek Abonyban










Kulturális Örökség Napja 2007

XXXVI. Abonyi Őszi Tárlat Tallián-Lavatka-kúria (Abony, Jókai u. 10.)

A kúriát vizeki Tallián Ádám emeltette 1800 körül. Az épület későbbi tulajdonosai: Hunyadi Artúr és Hunyadi Oszkár, a Viczián család, majd a Lavatka család. A II. világháború után 2001-ig nevelőotthonként működött. 2005-ben egy képzőművészeti, 2006-ban a "Vendégünk Afrika" című kiállításnak adott helyet a kora klasszicista stílusban épült kúria.

A kúriában Heiling György festőművész és Pogány Gábor Benő szobrászművész műveiből nyílló kiállítás megnyitója szeptember 14-én 17 órakor lesz.
A kiálltást megnyitja: Abonyi Magyar Imre (festőművész)
A kiállítás október 5-ig tekinthető meg, keddtől-vasárnapig 9-12-ig és 14-18-ig.








II. Kézműves bemutató és vásár

A nap folyamán hímzés, agyagozás, felrakásos kerámiatechnika, kosárfonás, bőrműves és tűnemezelés technikák bemutatója lesz. 16 órakor Nyolczas Erika népdalokat énekel, 17 órakor Gallowglass - "Ír -skót zene könnyedén" című műsor kezdődik.
Rendezvény helye: Abony, Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely (Vasút u. 16.)
Rendezvény időpontja: 15-én 10-18 óráig






Az Európa Tanács védnökségével már negyvennyolc országban rendezik meg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő örökségi napokat.

A program célja az, hogy a nagyközönség figyelmét ráirányítsuk az épületekek értékeire, azokéra is, amelyek máskor részlegesen, időlegesen, illetve csak a társadalom egyes rétegei által látogathatók, esetleg folyamatosan zárva vannak. A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén megrendezett esemény során országszerte sok száz ilyen épület és helyszín kapuja nyílik meg a látogatók előtt.

Mindenki számára fontos, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezete kulturális értékeit, mert ez ösztönöz arra, hogy azokat fenntartsuk és megőrizzük. Ez egyben erősíti a lakóhelyhez, az országhoz való kötődést és az azonosságtudatot is.

A Kulturális Örökség Napjai ez évi időpontja:
2007. szeptember 15-16. szombat-vasárnap


A Kulturális Örökség Napjai rendezvény jó alkalom arra, hogy értékeink megtekintése mellett észrevegyük azok sérülékenységét, mulandóságát és a megőrzés munkájának összetettségét is, amelyhez az egész társadalom összefogására és közreműködésére szükség van.
Fontos eleme ezért a mozgalomnak a helyi önkormányzatok, kulturális közösségek, a döntéshozók, a szakmai és a civil szervezetek bevonása. Az örökségi hétvége megszervezése és az eseményeken való részvétel mind a szervezők, mind a közönség számára jó alkalom a társadalmi önszerveződés és demokrácia gyakorlatának erősítésére, a helyi értékek közös ünneplésén keresztül a közös öröm megtapasztalására.









XXXVI. Abonyi Őszi Tárlat - Galéria (fotó: Polyák Attila)



Még nincs szöveg...



Még nincs szöveg...



Még nincs szöveg...



http://www.shp.hu/hpc/userfiles/almalap/cegled_ezredevek_utjan_plakat_elrendezes_1.pdf





Honlapkészítés